Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Metodológia

Klienseim, barátaim és ismerőseim gyakran felteszik nekem azt a kérdést, hogy mit is csinálok én pontosan, hogyan dolgozom és közelítem meg az elém tárt témakört.

Mindenekelőtt tudnom kell, hogy fenn áll e esetleg egy egészségügyi, pszihológiai vagy esetleg egy pszihiátriai betegségértékű probléma. Kétség esetén ezek tisztázását kérem előtérben. Előfordulhat, hogy esetenként nincs módomban elfogadni a felkeresést.

Amennyiben ilyen jellgű jelenség nincs, alapvetőleg a kővetkező eljárásokkal közelítem meg a kliensem személyét:

Szociokultúrális háttéranalizis, feltárván a családi, tanulmányi, munkatéri és magánéleti hátteret és alapokat, akár nemzedékekre viszamenőleg

Biografikus analizis, feltárván az edigi életvitelt és annak sajátosságait, cél és motivácios ősszefüggéseket és mehanizmusokat

Retroszpektiv aktivitásanalizis, feltárvan, hogy mit, mikor, miért, kivel és hogyan cselekedett az egyén.

Ezeket az összetevőket ismerve közösen ki lehet dolgozni, hogy miként lehet a fennálló kihívást hatékonyan megközelíteni és kezelni.

Mindez bizalmi alapokat követel, de a szociálpedagógia egyik sajátossága, hogy mindég jót akar és arra törekszik, hogy a kliens az együttműködés vegén jobban, boldogabban, sikeresebben álljon az életben mint azelőtt.

 

...és a teljesség érdekében, még néhany gondolat a Lélekről

A Lélek az emberi lét egyik legnagyobb rejtélye. Évezredek óta őskori kultúrák, antik filozófusok, vallási vezetők, próféták és modernkori tudósok próbálták és próbálják megfejteni egyértelmű erdmény nélkül.

Napjainkban, a tudományos köröktől eltekintve, a mindennapi európai ember a Lelket durván két irányból közelíti meg. Az egyik irány a lélektan, ami a görög "psyche" fogalom köré áll fel és a spirituális irány ami a latin "spiritus" fogalom terében mozog.

A szociálpedagógia mint gyakorlattudomány számára, egyik megközelítési rendszer se igazán jól "kezelhető", mert hiányzik belőlük a cselekvői szintre való lebontás. Annak érdekében, hogy a Lélek "kézzelfoghatóbb" legyen felkínálok egy meghatározást (tudományos pretenció nélkül) és egy gondolatmodelt ami alkalmas a Lelket egy vizualizácios keretbe helyezni.

Tehát:

-a Lélek fogalmában mutatkozik az ember vágya, reménye és hite abban, hogy ö nagyobb, több, nemesebb és megemelkedettebb mint a látható, érezhető, mérhető és elmúlandó szénből és fehérjéből összetett mivolta.

Ez ugyan szép, de oda el kell jutni. Képzeljük tehát el a következőt:

Az ember amikor a világra jön, kap egy autót, valamilyen sajátosságokkal rendelkező gyári felszereléssel, és ezt az autót élete végéig vezetnie kell, a sofőr az autóval eválaszthatatlan egységben van. A gummiabroncsok, egyéni profilvágással és kaucsukkeverékkel képezik a Lelket. Az autón az idők folyamán mindent le lehet cserélni vagy javítani, kivéve gummiabroncsokat és a fővázat.

A feladat az, hogy úgy járjunk az autóval, hogy az útunk végén, mikor felhajtunk az "örök autosztrádára", az abroncsok minnél kármentesebb állapotban legyenek.

A szociálpedagógia ebben az ősszefüggésben egyszerre burkolatkezelő, útépítő, térkép, kőzlekedési jelrendszer, autószerelő, alkatrészraktár, üzemanyagtőltő és autómentő. Az "örök autósztrádát" ugyan nem ismerjük, de jó és fontos tudni, hogy nem rosz gummikkal hajtuk fel rá.

Az, hogy miként válhat ez (részben) valóra, arra a honlapom többi oldalán próbálok megfelelő választ adni.